Iskolánk története
Iskolánk születése
A Lazarista atyák 1931-ben érkeztek Szobra, miután a Luczenbacher-családtól megvásárolták szobi vadászkastélyukat a hozzátartozó földbirtokkal együtt, ahol ezt követően 1931-től 1949-ig a Társaság missziósháza, szemináriuma és teológiai főiskolája működött. Az 1949-ben bekövetkezett kommunista hatalomátvételt követően a szerzetesrendeket feloszlatták – köztük a Misszióstársaság (Lazaristák) Magyarországi Tartományát is –, az egyházi vagyont pedig államosították. A feloszlatást követően a Társaság minden vagyona az állam kezébe került, köztük a szobi missziósház is. Ezt követően a szobi vadászkastély leány-nevelőintézetként funkcionált a Magyar Állam működtetésében egészen 1993-ig.
1989-ben – a berlini fal leomlását követően – Magyarországon is rendszerváltás következett, amelynek egyik velejárója volt az 1949-ben államosított egyházi vagyon visszaszolgáltatása. Így került a szobi Luczenbacher vadászkastély ismét a Társaság tulajdonába 1992-ben. Ezt követően, a frissen visszakapott ingatlanban, a Lazarista atyák egy gimnázium és diákotthon megalapítása és működtetése mellett döntöttek, mivel felismerték, hogy a éppen megalakult demokratikus Magyarországon nagy szükség van a katolikus lelkületű, nehéz szociális helyzetben élő fiatalok oktatására, nevelésre. Az alapítóatyák által megálmodott gimnázium és diákotthon három alappilléren nyugodott és nyugszik mind a mai napig: katolikus lelkiségű, magyarságközpontú, családias hangulatú oktatás-nevelés.
Így indult el a katolikus, négy évfolyamos, általános tantervű Szent László Gimnázium és Diákotthon első évfolyama, két osztállyal, 1993-ban, azonban a vadászkastély teljes egészét csak 1994-ben kapta vissza a Társaság. Így az első évben csak a gimnáziumi oktatás folyhatott a vadászkastély épületében, a diákotthoni ellátást – átmeneti megoldásként, egy évig – Szob közelében oldották meg. 1994 szeptemberére a leány-nevelőintézet véglegesen kiköltözött az épületből, így a diákotthon lakói is helyet kaphattak benne, és megindulhatott a második tanév, immár két évfolyam öt osztállyal.
Az intézmény alapítását követően gyorsan terjedt a híre az új középiskolának, és egyre többen lett a felvételét kérő tanuló. A beiskolázási körzet egyre szélesebb területet foglalt magába. A naponta bejáró tanulók Szob vonzáskörzetéből kerültek ki, a diákotthon lakói pedig egész Magyarország területéről, sőt egy több lett e jelentkező a határon túli magyarlakta területekről is (Románia – Erdély, Szlovákia – Felvidék, Ukrajna – Kárpátalja, valamint Ausztria és Németország). 1998-ra a határon túli magyar tanulók száma elérte az intézmény tanulólétszámának 30%-át. Ez egyre szaporodó osztályok száma következtében a kezdetben elégségesnek gondolt vadászkastély épülete kicsinek bizonyult, így 1998-ra egy új diákotthon épületet alakítottak ki nem messze az anyaépülettől. Ezzel az új épülettel már nem csak fiúk jelentkezhettek a diákotthonba, hanem lányok is.
Iskolánk jelene
Az 1998-as év egy másik változást is hozott az intézmény életében. A Szeretetleányai Társulatának (Irgalmas Nővérek) is volt Szobon egy rendházuk, amelyben az államosítástól kezdve a város polgármesteri hivatala működött. Ezt az ingatlant az Irgalmas Nővérek egy iskolaépületre cserélték, amelynek használati jogát, majd később a tulajdonjogot is átadták a Misszióstársaságnak. Így kezdődhette meg a 1998/1999-es tanév immár három épületben: a vadászkastély szolgált fiúkollégiumként, az új építésű diákotthon leánykollégiumként, az iskolaépületben pedig a nappali rendszerű gimnáziumi oktatás folyt. Ezen hármas tagolódás szerint működik mind a mai napig az intézmény.
2001 és 2012 között az intézmény a Pázmány Péter Katolikus Egyetem gyakorló iskolájaként működött, ez által aktívan részt vett a pedagógus-képzésben.
2004-től bevezetésre került egy új oktatási forma a gimnáziumi képzésbe, a nyelvi előkészítő évfolyam, így a gimnázium négy évfolyamosról öt évfolyamosra bővült. A nyelvi előkészítő évfolyamon a tanulók emelt óraszámban (heti 18 óra) tanulják az idegen nyelvet (angol vagy német), valamint a digitális kultúrát (heti 3 óra).
Az intézmény 2008-tól, a magyar katolikus közoktatásban az elsők között, bevezette a Sajátos Nevelési Igényű tanulók (dyslexia, dysgrafia, dyscalculia) integrált oktatását. Amely azt jelenti, hogy az ezen problémákkal küzdő tanulókat integráltan a normál gimnáziumi képzésben oktatják, ezenfelül egyéni fejlesztő foglalkozással fejlesztik az adott tanuló részképesség hiányos területét.
Médiamegjelenések
-
A Szobi Hírnök 2017. januári számában a felvételi információk olvashatóak.
-
A Szobi Hírnök 2016. januári számában a szalagavatóról és az adventi készülődésről
-
A Szobi Hírnök 2015 szeptemberi számából az új igazgatónőről és másról a 6. oldalon
-
A Szobi Hírnök 2015. novemberi számának címlapján olvashatnak az október 23-i ünnepségről.
-
A Váci Egyházmegyei Katolikus TV videóriportja a felújított gimnázium épület megáldásakor