Iskolánk története

A Lazarista atyák 1931-ben érkeztek Szobra, miután a Luczenbacher-családtól megvásárolták szobi vadászkastélyukat a hozzátartozó földbirtokkal együtt, ahol ezt követően 1931-től 1949-ig a Társaság missziósháza, szemináriuma és teológiai főiskolája működött. Az 1949-ben bekövetkezett kommunista hatalomátvételt követően a szerzetesrendeket feloszlatták – köztük a Misszióstársaság (Lazaristák) Magyarországi Tartományát is –, az egyházi vagyont pedig államosították. A feloszlatást követően a Társaság minden vagyona az állam kezébe került, köztük a szobi missziósház is. Ezt követően a szobi vadászkastély leány-nevelőintézetként funkcionált a Magyar Állam működtetésében egészen 1993-ig.

​

1989-ben – a berlini fal leomlását követően – Magyarországon is rendszerváltás következett, amelynek egyik velejárója volt az 1949-ben államosított egyházi vagyon visszaszolgáltatása. Így került a szobi Luczenbacher vadászkastély ismét a Társaság tulajdonába 1992-ben. Ezt követően, a frissen visszakapott ingatlanban, a Lazarista atyák egy gimnázium és diákotthon megalapítása és működtetése mellett döntöttek, mivel felismerték, hogy a éppen megalakult demokratikus Magyarországon nagy szükség van a katolikus lelkületű, nehéz szociális helyzetben élő fiatalok oktatására, nevelésre. Az alapítóatyák által megálmodott gimnázium és diákotthon három alappilléren nyugodott és nyugszik mind a mai napig: katolikus lelkiségű, magyarságközpontú, családias hangulatú oktatás-nevelés.

 

Így indult el a katolikus, négy évfolyamos, általános tantervű Szent László Gimnázium és Diákotthon első évfolyama, két osztállyal, 1993-ban, azonban a vadászkastély teljes egészét csak 1994-ben kapta vissza a Társaság. Így az első évben csak a gimnáziumi oktatás folyhatott a vadászkastély épületében, a diákotthoni ellátást – átmeneti megoldásként, egy évig – Szob közelében oldották meg. 1994 szeptemberére a leány-nevelőintézet véglegesen kiköltözött az épületből, így a diákotthon lakói is helyet kaphattak benne, és megindulhatott a második tanév, immár két évfolyam öt osztállyal.

​

Az intézmény alapítását követően gyorsan terjedt a híre az új középiskolának, és egyre többen lett a felvételét kérő tanuló. A beiskolázási körzet egyre szélesebb területet foglalt magába. A naponta bejáró tanulók Szob vonzáskörzetéből kerültek ki, a diákotthon lakói pedig egész Magyarország területéről, sőt egy több lett e jelentkező a határon túli magyarlakta területekről is (Románia – Erdély, Szlovákia – Felvidék, Ukrajna – Kárpátalja, valamint Ausztria és Németország). 1998-ra a határon túli magyar tanulók száma elérte az intézmény tanulólétszámának 30%-át. Ez egyre szaporodó osztályok száma következtében a kezdetben elégségesnek gondolt vadászkastély épülete kicsinek bizonyult, így 1998-ra egy új diákotthon épületet alakítottak ki nem messze az anyaépülettől. Ezzel az új épülettel már nem csak fiúk jelentkezhettek a diákotthonba, hanem lányok is.

​